Vad ima

Mélységes mély a múltnak kútja
Melyben életed elmerül
S a két világ közt vad imába kezd
S a halál csuklyája rád terül
Igyon véredből áldomást
A pusztulás, a rothadás
Magával ránt s a mélybe húz
A jövő a jelen s a múlt

Az agyam egy templom
Hol hamis papok
Bemocskolnak minden
Tiszta gondolatot

Eljött a perc el kell menned
Lelked a fénnyel szembesül
Tapasztald meg a kín birodalmát
A pusztulás édes világát
Taszít az élet s kivet magából
Eufórikus halotti mámor
Békével indulj s én megbocsátok
S ígérem kínod csendesül

Tisztán s szabadon ragadjon el
S vezessen örök pusztulásba
Égjen az agyadban utolsó álmod
Tiszta szívből kívánd halálod

A halál ragadjon el

Isteni Orgia

A mennyek országa elérkezett
Fegyverek a tiszta lelkek kezében
Hitüket áldozzák
A tudás oltárán
Sosem látott látomás kísért
Tétlen és mostoha lett a remény
Látva a szent kegyetlenséget
Holtak holdfény mosta testét

Ember vagyok - Bánattalan
Nem szent és nem - Halhatatlan

De istent teremtek s hitet adok
S ha nem fogadsz el légy átkozott
Minden éjszakád legyen nyugtalan
Bánat láza ne csendesülj

Érezd a kínt - gyermeked sírjánál
Hóhérod szemében - lásd a gyönyört

Istennek nevében magányra ítélt
Idegen kezével meg osztotta a fényt
Nyomdokaiba az éhség és halál lova járt
Kimondhatatlan gyötrelemmel égre emelte a vágy
Isteni orgia
Álomba merült a fény
Valld meg bűneidet
Az inkvizítor magam leszek

A gonosz létező szellemi lény

Ki megront és megrontott

Sötét ereje az emberi lényt

Uszítja eldobott vad kutyaként

Kétségben élő

Gonosz mostoha

Gyermeked leszek

Ne feled soha

A gonosz fegyvere

Az örök változás

Vággyal gyötör

Megint és óv

Rajongó tanítvány

Elszánt áldozat

Halál szolgája

Látom álmodat

Találjon rád a szent akarat

Mint az ártatlanomra a nap alatt

Kik egymásnak adták a pusztulás vödrét

S vezényszóra lettek megrontottak

Átváltozó álmok

Vérben forgó szemek

Katedrálist építő

Ördögi jelek

Az építő halál

Gyönyörködjék lelkemen és testemen

Odaadó hűséget

Ne taníts vak félelem

A harag napja

Átkot hoztam rád fekete lelkem szent imáját
Légy a Messiás, a megváltó ki tisztán lát
Tűz és jég végtelen az örök remény
Tápláld ezt a fényt mint, engem ereimben a vér

Fekete szemeken át feltárul egy sötét világ
Ott ahol fekete a fény mint, a tudós gonosz templomok rejtekén
Kísért egy látomás egy álom és egyre éget a vágy
A napról mely lesz a végső mikor eljön az Ítélő

Képzelet szülte gonosz ének tápláld őket örök élet
Vérrel írják a szent imát s ránk hozzák a pusztulást
Ama nap lesz a harag napja élőket a holtnak adja
Élő vagyok a holtak szigetén eljön a síri csend és a tél
Akkor jön el az én időm megnyílik lábam alatt a föld
Elmém akkor visszatekint az életem értelmét hagytam fent

Fogd a kezem- hirdess új igét
Mutass utat- s vidd a fényt
Reánk száll a pusztulás
S a lelkek sírják a halál énekét

Lángok ölén

Vésse neved az őrület
A düh és a félelem szent könyvébe
Lángok ölén énekeld
Az öngyilkos lelkek énekét:
Aglon, Tetagram
Stimula Mathon
Rerags Ammathon
Clyoron, Icon
Esition, Existien
Eryona, Onera
Eresyn, Moyn
Melfies, Saterion

Vonzzon a mélység
A vad gyönyör
S találjon rád
A szent akarat

Megtisztít téged bűneidtől
S mások bűnei sem kínoznak majd
Az elmúlás vére újra keresztel
S beteljesült nászod újra fel ajz

Namatar Nin-gelal
Sabaoth Adomina

Ez a világ nem hisz magában
Te sem hiszel , én sem hiszek
Kezünkben a pokol s a halál kulcsa
S gonoszságunkért a gonosz fizet

Átok

Fordítsd az arcod a fény felé
S a szeánsz örökre véget ér
Sötét és iszonyatos néped
Fessen sátáni önarcképet

Halálos vágyam kínzó románca
Hozzon átkot a Jehovákra
Nem kell a festett színes világ
Pusztuljon mind ki hitet kínál
A messiás nem jön el
S az ezeréves birodalom rombadől
Nézd végig néped vad kínját
Boldogtalanná tett gyermeked álmát

Minden nap reménybe öltöztet
Az örömtelen napok homálya
Csendesüljön benned végleg a harag
S csak a kín legyen mi a tiéd marad

Pusztítsa el a történelem
Szívedet s lelked hitvány tárgyát
Kifosztott lelked kegyelmét
Váltsa fel a kárhozat

Testemre jelet égetett

A fájdalom fekete koronáját

A bárány kezében megtört a pecsét

S irtotta népét s a családját

Elvették gyermekem kitépték testemből

Álmomban most is sír a teste ég véremtől

Angyalok ölében a teste szenderül

Fáradt szemében a kegyelem könnye ül

Lemészárolt anyák légióit látja

S halja tízezer gyermek sikolyát

Az emberi királyság végzete dereng

Sivár csend s a magány jő el

Ismeretlen helyen reménytelen tájon

Téli borús ég alatt örömtelen határon

Meggörnyedt emberek üres szemébe nézve

Csak zúgva áradó gyötrelem él

Hited lángja újra égjen

Járja át tested az önző szégyen

S hogy minden jóság elkerüljön

Lelked nászt a kínnal üljön

Keresztre feszített tekintettel

A béke áldott szent helyén

Térdre rogyva sírva kérjed

Hogy a gonosz vére kíméljen téged

Gyászban -Sírásban

Bűnben -Áldásban

Árnyékba rejtőzve

Lelkünk fertőzve

Szüzek könnye

Láttam Jeruzsálem vad lányait
Szemükbe könny és rettegés
Siratva halált s feltámadást
Siratva múltat s félve a jelent

Gyűlölöm őt minden szavát
A hét gyülekezet angyalát
Kit asszony szült a napba öltözött
Szűzként fogant királyi szajha

S minden síró szem
Az én álmomat látja
S minden síró száj
Az én hangom kiáltja

Kitaszítottak engem a földről s az égből
S a bűnt és a rettegést a nevemhez kötötték
A halál hullámai vettek engem körül
S az istentelenség árjai rettentettek engem

Ragály

Oly magányos vagy mint az a kis gyerek
Ki összetett kézzel egy sír előtt
Az édesanyjának azt mondja el
Hogy sosem fogja őt elfeledni

De elfelejti mert az ember ígér
S megfakul valami a szívében
S majd túl nagy fáradság lesz az
Hogy halott anyjára virágot tegyen

Egy ragályos kór mit az ember hordoz
S a génjeivel majd tovább ad
Hazugságban kérni tanít
S magányunkban erőt ad

Látom a szemed a boldogtalant
A millió tervet mi álom marad
Békét adj nekem örök nyugalmat
Hogy tisztán legyek az apám nevére
Kiérdemült és méltó

Átkozott a gondolat
Mi élni kényszerít és élni hagy
Éj imádó lelkem csendesüljön
S benne a tűz már sose lobogjon
A misztikum hangja többé ne szólítson
S ne igézzen engem s ne idézze őt

Végtelen kínom
Sikolyt tapaszt az égre
Harangok hangjára
Madarak reptére
Lelkemben érzem a
föld minden fájdalmát
Kínoknak kínját
A tétlenség átkát
Mögöttem egy hang
Egy sohasem hallott zsoltár
Halálos sebet ejt
Könnyektől edzet lelkemen

De ki az ki osztja a világ fájdalmát
Kínok közt égeti a lelkünk nyugalmát
Ki keres irgalmat az eltűnt álmokban
Ki talál kegyelmet egy gyermek sírjában

Egy álmot látok hol búzamezőn
Gyermekem rejti a vad ravatal
Elhalt letépet virág ajka
Már nem kérdez nem mesél

Hisz meglátta őt a halál két szeme
Gyönyörű áldozat bűntelen élete
Lelkét úgy tépte mint ezer vad állat
Az a gyilkos sírás már csendé nem válhat
Én alkottam én teremtettem
Vérben szültem könnyben temetem
Remegő kézzel lehajtott fejjel
Az elmúlás ágyát reszketve vetem meg

Újjászületett

Új testet és új lelket adott
Szárnyaival vállamhoz ért,
Két szemével a szemembe nézett
S a világot láttam, mit senki sem ért.

Látom s hallom
Egy altatódalt dúdol,
Az arcán pergett egy könnycsepp
S a háborüra gondolt.

Halálom napján, ha vissza nézek
Mély kétség járja át lelkemet,
S remego hangom az O szaván szól,
Lesz-e mjad, aki eltemet.

Mindent égeto, máglyák hamvát,
A szél kavarja.

Ifjak s vének vérével festi
fohászát falra.

Szemében láttam a Koponyák hegyét,
A vértol ázott Golgotát,
S láttam csalódva kínjai közt,
Égni a béke templomát.

Silentium
Tested s lelked csendesedjen
S az Isten keze kiemel
Irtózatos lesz érintése
S a sötétség titka felölel

Én a hajnal s harmat gyermeke
Silentiumot hirdetek
Megnyílt elottem a bölcsesség
300.000 kapuja

Testemnek húsa égo tuzzé
Változott Metatron
A lélek világának helytartója szól
S nem marad se csont se por

Meg nem hallgatott imák szólnak
S szívedben a bun túlsúlyra jut
Fel kell égetned a földi világot
S a létezés világba nyitsz kaput

Elfelejtesz örökre nevetni
S meggyulölöd könnyeid
Érzed, hogy a jéghideg vérrel
Meg nem váltott szíved telik

Mindannyian átélitek majd
Az embernyúzás minden kínját
S nyelveiteket összerágva a kínban
Fogjátok inni egymás nyálát

Terhes anyád termékeny méhét
Összetört csontoddal tépik majd szét
S egyetlen gyermeked érintetlen testébe
Minden orült s állat üríti nedvét.

Újra Kísért

Szemem fényét vesztem el
A világ eloldott keze által,
Az Úr haragja az ember haragja,
S a szenvedés kútja az ember maga.

Az álmom újra és újra kísért,
Könnyekben látom gyermekem szemét.

S a lehelet a jéghideg szobák falán,
Csábítja Ot a holtak után.

S ha kinyitom szememet, mindíg temetnek,
Egy másik anyát egy másik gyermek.

Sokan sírnak és futnak riadtan
De én már nem, én maradok szakadatlan.
Nekem az élet már nem árthat,
Láttam minden árnyát a világnak.

Az elmúlás zenéjét kórusok zengik,
S a jéghideg szél fagyos dalt hegedül.
Szerelmünk ágya mint néma sír néz rám,
Mennyi emlékkel állok itt egyedül.

Eltörölt Világ

Mindenek felett,
Akaratom teljes tudatában
Egy új isten vezet, ki meglátja
Vérzo lelkem a sárban.

Mindenek felett,
Egy csalhatatlan igaz érzés áll
Világ gyulölet,
Isten eldobott világa felett.

Mindenek felett, megfáradt
Lelkemet kutyák falják
Hogy ne halljam már az utolsó
Igaz ember hazug szavát.

Már nem vezérel a vágy,
Sem az élet, sem a szerelem vágya,
Elfojtott dühöm nem vezet,
Gonosz szavaim szándékával.

Szép hitvesem látom
Egy törött tükörben
Ruháját mossa
Vértol hófehérre

Romok közt egy meztelen gyermek
A friss hóban egyhelyben áll,
Könnyes szeme nem hiszi el,
hogy senkije se matradt már.

Remego ajkain idegen szavak,
Kérdez vádol de senki nem felel,
Látja, hogy nincs több igaz ember,
S a szégyentol testem élve bomlik el.

Átszellemült gyülekezet
Mely a hitrol nevezte el magát
De a hit huséget jelent ami
tolük mindíg távol állt

Megrontott testben kényszerí élni
S a világ minden báját elveszi

Jöjj s tartsd meg lelkedet
Én mint a néma hallgatok
Ne végy szádba új éneket
S ne mutass már több áldozatot

A hazugságot Te mondod ki
S ha gyenge vagy elhiszed
A mélységbol szólok halld hangomat
Az igazságot meg kell értened

Modern barbarizmust teremt
ho la félelem a jövo útja
Letunt idok katedrálisát
Mások kezével építi újra

Már nem csak látom
Én értem is a világot
Nem csak az embert
A mindenhatóságot

Nincs test nincs lélek
Nincs megbonthatatlan egység
Testem csak hús a csonton
Mely megváltja öngyilkos álmom

S ha majd eljo a perc, hogy az életem
Saját kezemmel bobjam el
Bunöm az Isten szemébe köp
S keseru szívem örök békét nyer.

A tükörben hóhérom szemét látom
Bunös testem felszentelem
Bunök mocska a hamis kegyelet
Új utat vág s mossa kezem

A birtokolt világ kivet engem
Hol nincs erkölcs ott nincs remény
Hol az egyház minden gondolat ellen
Emberek vérével védi hitét

Kezemet szívemre teszem
S elhatalmasodik rajtam egy gondolat
Életem miden rezdülése
Mennyiszer bántott meg másokat

Várom a béke perceit
Hisz boldog tudom csak akkor leszek
Ha az élet kegyetlenségeit
A temeto csendje váltja fel.

Holtak Lelke

Elmét deríto tiszta láng
Tisztító tuzként szálljon ránk,
Nyugalmat hoz a holtak lelke,
A dicsoségét nyerje el.

A holtak akik mindent láttak,
Kereszthalált s minden háborút
Testvéreket kiket elvesztettek,
Gyermekeket anyátlanul.

Látták csecsemok kivájt szemét,
Éhezok borén a halál sebét
Milliók könnyének örvényét,
Névtelen sírok keresztjén a vért.

Tudják ki vagy! Vértol ázott
Jézus gyilkos katonája.
Ki keresztet vetsz s ölni indulsz,
S lelkedet tövis koronázza.

Látnak amikor térdre borulsz,
Látnak amikor keresztet vetsz,
Tudják, hogy ölni indulsz,
S mindenki kegyvesztett lesz.

A Próféta

Átkokból emeltünk templomot,
Pentagrammok erdején
A pokol minket vár, ott ülünk
Majd Baphomet jobbján
Nem kell egy álszent isten hazug jósága
Szolgálnak majd az angyalok,
Vigyáznak ránk a csillagok
Halotti tort ülünk, s megisszuk
Jézus vérét

Ha a szem a lélek tükre,
A tiedben nem látok mást
Csak keresztény ragályt

Minden kérdésben ott a válasz,
S ha majd tuz öleli át a testemet
Purgatórium édes simogatása ad
Mindenre végso feleletet
Engem nem érdekel Jézuz haragos ökle,
Nem veszek bunbocsánat cédulát
Ha mindenki féli Isten hatalmát,
Én nem

Lépjünk át Minden határt,
Ördogi bubáj megbabonáz
Érzem a kínt, s a szenvedést,
Minden nap újra gyönyört ígér

Porban háltam az ördög lányával,
Szemében látom arcom tükrét
Számomra mindíg O lesz a bálvány,
S szívem helyén lángol a jég
Inkább leszek elso a pokolban,
Mint utolsó a mennyben
Ikerhold van keloben,
S csillagok ragyognak felettem

Kikiáltom Júdás buntelenségét,
Megtagadom Jézus királyságát
Hazug a szó, mely elmondaná,
Az áldást az utolsó vacsoráná
Kereszten haljon, ki a kereszttel él,
S vakon higgye Jézus ígéretét.

Lángba borulnak a templomok,
S a kereszt királysága véget ér
Áldottak legyenek a bolondok,
Kövessék Isten földi helytartóját

Békét ígért Gyászt hozott

Hazug igét

S nem bocsánatot.

A reményt és hitet alázó

Lelkedre festő remegő kezek

Gyászba borítanak

Édes és selymes halálos gyászba

Templomokban meg búvó szörnyű gonoszság

Ki csókot lehel s lelkedbe tép

Ki gyűlöletben embert teremt

S az ember egy gyűlölt világot

Tiszta lélekkel

Telve kegyelemmel

Elhoztam a megváltást

Az új istent új áldást

Érted Jézus nem halt meg

Nem hozott feloldozást

Békét ígért

S gyászt hozott

Minden esküt meg tartottál Békét ígért , s gyászt hozott

Szerettél szolgáltál Hazug igét s nem bocsánatot

Mégsem jött el országod Tiszta lélekkel , telve kegyelemmel

Földi királyságod Elhoztam a megváltást

Lépj hát trónomhoz Az új istent , új áldást

Gyász oltárához

Értem hordtad el

Kínod s kereszted

Eljő a gyász napja

Megrezdül élő és holt

Harsonák rémhangja

Minden hanton át hatol

A reményt és hitet alázó lelkedre festő remegő kezek,

Gyászba borítanak édes és selymes halálos gyászba ,

Mindenesküt meg tartottál szerettél szolgáltál

Mégsem jött el az országod földi királyságod .

Epidemia 999

Tükörbe nézve egy gonosz ember az arcán gyöngyöző könnyekkel

Könyörög azért hogy takarjam el hazug agyát a véremmel

Hát gyere és üvölts egy kínzó sikolyt , hogy ne kelljen hazug csendben meg halnom

Mert csak hazugnak tudom érezni az igaz szavakat ha nem hallom

Megriadtam a jövő láttán mikor gonosz szívemből szakítok.

Megnyillik lelkem a halál előtt

Talán épp ebből merít erőt

Megöl a gyilkos élvezet

S a gonosznak nyújtom át véremet

Érzem a gyötrelem hideg kezét

Hallom a túlvilág síró neszét

Látom önmagam nyolc évesen

S könyörgöm azért ,hogy vége legyen

Néma vagyok süket és vak

Primitív mint az emberi agy

Halott vagyok egy rothadó test

Gyűlölni való bódulat ez!

Bőrödön éget a kiontott vér

A gyűlölet rég a lelkedben él

Gyűlölet éltet a nyomorban

S a félelem juttat a pokolba

Nagyon jól tudod hová kerülsz

Várod a szót s alá merülsz

Régóta nem bízol senkiben

Eltűnsz lassan a semmiben

Kincsként őrizve a csókokat

Mit a hazug szavak értek el

Bemocskolva mindent

Tisztaságra vágyva

S elűzve azt ki

Igazán imádna

Bőrödön éget ... ...

Megnyillik lelkem ... ...

Kincsként őrizve ... ...

Gyere S üvölts Egy kínzó Sikolyt

Ne keljen Hazug Csendben Meg halnom!

Reborn

She gave me a new body and soul
Touched my shoulder with her soft wings
Stared into my eyes with her own two eyes
and through i saw a world no one comprehends

I see and hear
She's humming a lullaby
A teardrop's running down her cheek
She must be thinking of the war

On the day of my death when I look back
A deep doubt passes through my soul
And my quivering voice speaks with her words
Will there be someone to bury me whole

The wind it wirld the ashes of
The remains of a stake

It takes the blood of all young aznd old
Paints a prayer on the wall

I saw a mountain of skulls in her eyes
A bloody Gholgota in her mind
And I saw the temple of peace burning
Cheated among it's suffering

Silentium

May your body and soul be silent
Let God's hand slowly lift you out
His touch will be terribly painful
The secret of darkness will leave you in doubt

I'm the lovechild of dawn and its dew
And I proclaim silentium
Three hundred thousand gates of widom
Have opened themselves to me

The flesh of my body has become
Burning fire Metatron
When the keeper of the world of souls has spoken
No ash or bone is left unbroken

You hear the sound of unheard prayers
And sin starts to dominate your heart
You must burn up the earthly realm you have left
And open the gate to a new existence

You will forget how to laugh forever
And you will learn to hate your tears
You feel your unredeemed heart filling
With the ice-cold blood of all your fears

Everyone of you will undergo
The skinning of a human being
You'll chew your tongues through the unbearable pain
And drink one anothers saliva

They'll rip ypur peregnant mother's womb apart
With your broken bones and bloody heart
Then take the innocent body of your onlu child
And get every madmen and animal ready to fertilize

Again and again
I'm slowly being blinded
By the unfastened hand of this planet
The anger of God is the anger of man
And the well of suffering is also man

My dream keeps hounting again and again
I see my childs eyes are full of this pain

A freezing cold breath swirling around his head
Seduces him to follow the dead

Every time I open my eyes, they bury some other
Another child and another mother

So many people cry and run away
But I will not, because because the problem will still stay
Life cannot hurt me anymore
I've seen every dark shadow in this world

Choirs shall always praise the music of the past
Just as the ice-cold wind plays a frosty tune
The bed of our love is an empty grave now
I'm left with empty memories to wound

World Erased

Above everything, within my
knowledge but against my will
A new God controls me, he who
Sees my blood soul, cold and still

Above everything, an infallible,
True feeling awaits
A world full of hate, a world
That God has put to it's fate

Above everything, my tired
Soul's being picked at by birds
At least i won't have to hear the
Last true human being's lying words

I'm not driven by passion
Not even passion of life or of love
I'm not driven by my anger
With the purpose of my evil words

I see my pretty wife
In a broken mirror
She's washing her dress
From bloodstained to snow white

A naked child within the ruins
Standing here in the fresh, white snow
His tearful eyes just can't conceive
That they have left him all alone

His trembling lips speak unfamiliar words
Questions accuses no one hears his say
He sees no one's left to guide his way
I'm so ashamed my living body rots away

A transfigured congregration
That have come to name themselves after faith
But faith also means loyalty,
Which has always been very far from them

Force me to live in a depraved body
And confiscate every charm from this earth

Come and keep your soul with me
And I, like the mute willl stay silent
Don't let them show you what to see
Don't give them any more sacrifices

You're the one to speak there lies
And if you're weak you will beleive
Please hear my voice from the depths
Only the truth can bring you releif

This is modern barbarism
Where the sorce of fear is the way of future
Building a forgotten cathedral
With the hands of the others they can nurture

Consecration

I don't just see but
Understand this living earth
Not only people
Even the omnipotence

No body, no soul
No disrupted alliance
My body's just meat on bones
That fulfills my suicidal dreams

And when the moment has come, for my life to be
thrown away by my own to hands
My sin will spit in the eye of God
And my bitter heart wins eternal peace

I see the eyes of my executioner
I sanctify my sinful body
the filth of sins are a false reverence
Finds a new path and washes my hands

This posessed world makes an outcast of me
there is no hope without ethics
On an earth where the church protects its belief
From every throught with the blood of man

I put my hand upon my heart
As a memory overpowers me
How many vibrations of my life
Have stoped others in there stuggle to be

Awaiting the moment of peace
For I know I only can be happy
When the inhumanities of life
Are changed to the silence of cemetaries

Souls of the dead

A crystal clear, cleansing single flame
Must come to burn our ball of shame
It brings us peace, so the souls of the dead
Can finally have their glory

The dead that have seen everything
Death on a cross an every war
Brothers and sisters that many have lost
And children left all alone

They've seen babies eyes excavated
the scar of death starving
Whirpools of a millions tears
Blood on the crosses of nameless graves

They now you well soaked through by blood
A killing soldier of Jesus
Holding a cross and murdering at will
Your soul is caressed by a crown of thorns

they see you falling upon your knees
They see you make the sibn of cross
They know you're ready to kill
Everyone falls into disgrace

The Prophet

Our temple made of course,
In the forests of pentagramms
Hell awaits, we'll sit on
Baphomets right
We don't need a hypocrite God lying goodness
Angels will serve,
Stars will protect
We have the feast, drinking
Jesus blood

In the eye is the mirror of the soul,
In your I don't see anything else
Than christian epidemic

The answer insides every question
And when the fire embraces my body
The purgatory's sweet touch
Gives the final answer
I don't care for Jesus wrathful fist,
I don't pay for excuse
If everyone fears the power of God,
I don't

Let's step through every frontier,
The devil's charm is mesmerized.
I feel the pain and torment
Every day promises new pleasures

I slept in the dust with the devil's daughter,
I saw my face's mirror in the eyes
For me she is the idol,
In the place of my heart the ice is burning
I rather be the first, in hell than
The last in heaven
Twin monn is raising,
And black stars are shining above me

I shout Judes's innocence, and
Deny Jesus's Kingdom
That word is a lay which says
The blessing on the last supper
Die on the cross who love with it,
An believe blindly in Jesus's promise