A mai Budapest h�rom r�szb�l alakult ki, amelyek k�z�l kett�t m�g az �korban alap�tottak. B�r �buda, Buda, �s Pest v�rosai a haland� vil�gban csak 1873-ban egyes�ltek, a k�init�k m�r a XI. sz�zadt�l egys�gesen tekintettek r�juk. Buda-Pest els� k�init�i m�g a r�mai korban telepedtek meg a v�rosban, de a birodalom buk�sa ut�n elmenek�ltek a k�rny�kr�l. Csak k�t v�mp�r j�tszott tov�bbi szerepet a v�ros t�rt�net�ben: Octavio, a Malkavian, aki torporba esett, �s csak 1065-ben t�rt mag�hoz; illetve Tirganosz, a Nosferatu, aki az 1200-as �vek elej�n fog visszat�rni Bud�ra.
A v�ros igazi t�rt�nelme a Honfoglal�ssal kezd�d�tt el. Amikor �rp�d t�rzse megsz�llta a k�rny�ket, egy olyan viszonylag stabil, �j rend alakult ki, amely lehet�v� tette a v�ros, �s �gy a k�init�k f�lvir�goz�s�t. A ter�let ebben az id�ben nagyon gy�r lakoss�ggal rendelkezett: n�h�ny Nosferatun �s Gangrelen k�v�l nem tudott t�bb v�mp�rt eltartani. A magyar n�p kezdetben er�s Brujah befoly�s alatt �llt, amit Dominik, egy Karthag�b�l menek�lt �reg ir�ny�tott, de Heinrich von Volstag, egy germ�n Ventrue matuzs�lem kereszt�lh�zta Dominik sz�m�t�sait, amikor 955-ben gyermek�v� tette Bulcs�t, a magyarok egyik legtehets�gesebb vezet�j�t. Bulcs�, akinek igen j� rokoni kapcsolatai voltak az �rp�dok k�z�tt, hamarosan gyermek�v� tette Zombort, saj�t term�szetes fi�t, �s ketten egy�tt ir�ny�tott�k a v�ros fejl�d�s�t. Amikor az utols� fejedelem, G�za fia meg�rett az orsz�g korm�nyz�s�nak �tv�tel�re, Bulcs� gyermek�v� tette G�z�t is. Ugyanabban az id�ben az �rp�d-h�z utols� komolyabb ellenfel�t, Tonuzob�t, vagy m�s n�ven Tanis-Ab�t is megaj�nd�kozta a halhatatlans�ggal. Tonuzoba nem �rulta el �sei v�r�t: v�g�l Istv�n kir�lynak kellett levernie folyamatos l�zad�sait, amelyek sor�n Tonuzoba torporba esett. G�za, b�r rokoni kapcsolat f�zte Bulcs�hoz, soha nem sz�n� gy�l�letet �rzett mestere ir�nt. Mivel nyilv�nval�v� v�lt, hogy �k ketten nem k�pesek egy v�rosban �lni, ugyanakkor G�z�ban hatalmas lehet�s�gek voltak, Bulcs� �gy d�nt�tt, hogy G�z�nak el kell hagynia a v�rost. Az utols� fejedelem �gy Esztergomba k�lt�z�tt �t, ahol a v�ros ura lett. Nem sokkal ez ut�n a konfliktus ut�n Bulcs� megteremtette negyedik, egyben utols� gyermek�t. A tan�tv�ny egy n�met lovag volt, aki Istv�n k�s�ret�hez tartozott, a neve pedig Vencel Rikard volt. � – b�r semmif�le rokoni kapcsolat nem f�zte Bulcs�hoz –mindig h�s�ges maradt mester�hez.
Bulcs� sz�m�ra az elk�vetkez� id�szak igencsak s�t�t volt. Tonuzob�t Istv�n kir�ly seregei k�ldt�k torporba, legels� gyermeke pedig 1044-ben �ngyilkoss�got k�vetett el. Zombor hal�la m�r t�l sok volt Bulcs�nak: az �lvezetekbe temetkezett, a v�ros ir�ny�t�s�t pedig Vencelre hagyta. Rossz nyelvek szerint G�z�nak is volt n�mi k�ze Zombor hal�l�hoz. Annyi bizonyos, hogy G�z�nak j�l j�tt Bulcs� politikai visszavonul�sa.

1065-ben fel�bredt Octavio, �s a Ventruek figyelm�t elker�lve berendezkedett a volt r�mai t�bor sz�nh�z�ban. A v�ros fejl�d�snek indult. Lak�inak sz�ma folyamatosan n�vekedett. B�r tov�bbra is Sz�kesfeh�rv�r �s Esztergom az orsz�g politikai k�zpontja, Buda-Pest gazdas�gi szerephez jutott. T�bb �tutaz� k�inita is �rinti a v�rost, de �j letelep�l�k csak az 1150-es �vekben �rkeznek. A germ�n Ventruek k�ld�tte, Roland 1152-ben t�nik f�l, �s Vencel szolg�lat�ba �ll; a budai kik�t�k k�r�l t�bbel l�tni v�lik a h�res Gangrelt, Arnulfot is. Keletr�l is �rkezik egy vend�g, �ll�t�lag az�rt, hogy a budai muszlim keresked�kre vigy�zzon, val�j�ban Alamut k�ld�ttek�nt. Fariq, az Asszamita j� kapcsolatot alak�t ki Vencellel, �s mindketten a k�z�s kereskedelem er�s�t�s�n munk�lkodnak. Ek�zben Octavio kicsiny pog�ny kultuszt szervez maga k�r�, amely h�vei egy �si magyar istenk�nt tisztelik �t.
A XIII. sz�zad elej�n meg�rkezett Tirganosz, aki m�r lakott itt – b�r akkor m�g Aquincumnak h�vt�k a v�rost. Tirganosz kapcsolatba l�pett Vencellel, �s j� viszony alakult ki k�z�tt�k. A Mester, ahogy Tirganoszt ismert�k, tudom�nyos munk�j�nak szentelte mag�t, �s csak ritk�n v�llalkozott k�zszerepl�sre. Egyesek tudni v�lt�k, hogy �si var�zst�rgyak ut�n kutat, m�g m�sok szerint a haland�s�g �jb�li el�r�se a c�lja vizsg�l�d�sainak. Mindenesetre t�ny, hogy a Mester kutat�sai k�zben is szemf�lesebb volt, mint a t�bbi k�inita, �s r�tal�lt Octaviora, aki erre az id�re m�r teljesen belezavarodott saj�t j�t�k�ba, �s pog�ny istennek k�pzelte mag�t. Vencel meg�rt� volt a Malkaviannal szemben, �gy Octavio a v�rosban maradhatott.
A k�vetkez� fontos szem�ly 1207-ben �rkezett a v�rosba, miut�n v�gig kellett n�znie sz�l�v�rosa, Biz�nc pusztul�s�t. Belisarius, a Ventrue matuzs�lem egyike azoknak a t�l�l�knek, akik megmenek�ltek Biz�nc 1204-es feld�l�s�b�l. M�lyen megr�zta a v�ros pusztul�sa, de Buda-Pest mened�ket ny�jtott k�nz� gondolatai el�l. P�r �v eltelt�vel �rdekl�dni kezdett a v�ros �s a haland� politika ir�nt. Ennek jele volt, hogy a haldokl� II. Andr�s kir�lyt - Vencel hallgat�lagos t�mogat�s�val – gyermek�v� tette. Id�k�zben �sszek�l�nb�z�tt Fariqkal, �s ki�p�l� befoly�s�val el�rte a muszlimok kitilt�s�t a v�rosb�l. Vencelnek nem tetszett ez az elk�pzel�s, de a Mester t�mogatta, �gy v�g�l Fariq 1236-ban elhagyta a v�rost. K�t �vre r� Bulcs� �nk�nt torporba vonult, egyed�l hagyva Vencelt a nem t�l bar�ti Belisariusszal. A fesz�lts�g v�g�l v�ratlan m�don old�dott meg: Belisarius egy �jjelen elt�vozott a v�rosb�l. Sok tal�lgat�s hangzott el az�ta, hogy mi t�rt�nhetett vele, de a mai napig nincsenek pontos inform�ci�ink tov�bbi sors�r�l.
A v�rosban tov�bbra is Vencel Rikard maradt a herceg, akit mind Roland, mind a Mester, mind pedig II. Andr�s szil�rdan t�mogatott. A nyugodt �llapotoknak a Tzimisce-Tremere h�bor� begy�r�z� hat�sa vetett v�get.

B�r a Tzimisce kl�n �s a felt�rekv� Tremer�k k�z�tti konfliktus j�val r�gebb ideje tartott, az els� �rezhet� jelei Buda-Pest v�ros�ban csak az 1230-as �vekben mutatkoztak meg. Ekkor ugyanis Bud�ra �rkezett magister Orpheus, a Tremere kl�n k�ld�tte, �s seg�ts�get k�rt Vencelt�l a Tzimisc�k ellen. Vencel k�veteket k�ld�tt G�z�hoz Esztergomba, hogy valamilyen k�z�s �ll�spontot alak�tsanak ki. Hosszas tan�cskoz�s ut�n az �rp�d-Ventruek �gy d�nt�ttek, hogy ebben a h�bor�ban meg�rzik semlegess�g�ket, �s egyik felet sem t�mogatj�k. Orpheus d�h�sen t�vozott. A d�nt�s k�vetkezm�ny�nek els� jelei hamar megmutatkoztak: roml� kereskedelem egyes erd�lyi nemesekkel, javul� viszonyok Mold�vi�val, �s m�s erd�lyi urakkal.
Sokkal jelent�sebb volt az a hat�s, amely a kir�lys�g sz�th�z�s�ban testes�lt meg. A nyilv�nval� mongol fenyeget�s ellen�re az orsz�g urai megosztottak maradtak, �s ez Muhihoz vezetett. A tat�rok k�z�tt t�bb Brujah is volt, ism�telten Dominik vezette �ket. A kir�lyon k�v�l az �jszaka urainak is futniuk kellett a l�t�k�rt. A harcok folyam�n Roland elpusztult. Az 1242-es �v az �jj��p�t�s �ve volt. B�r Buda �s �buda nem szenvedett t�l nagy k�rokat, Pest �p�leteinek d�nt� t�bbs�ge megsemmis�lt. Az �jj��p�t�st nehez�tette a v�ros k�t �j k�inita lak�ja: Elekes, a Brujah, �s Annabelle Delacroix, a Toreador kl�n tagja. �k ketten, b�r kezdetben bar�ts�gosnak, �s ny�ltnak mutatkoztak, az �rp�d-Ventruek ellen t�rtek. Az 1273-as herceg elleni mer�nyletet az utols� pillanatban siker�lt a Mesternek lelepleznie. A herceg Elekest kiv�geztette, Annabell�t pedig v�rk�t�sbe k�nyszer�ttette.
A Tzimisce kl�n id�leges erd�lyi t�rnyer�se a Tremer�k megjelen�s�t eredm�nyezte, ami viszont Tzimisce felder�t�ket vonzott a t�rs�gbe. Vencelnek �s embereinek nagyon sok gondot adott a t�rs�g b�k�j�nek meg�rz�se. A helyzetet tov�bb s�lyosb�totta az �rp�d-h�z f�rfi�g�nak kihal�sa 1301-ben, ami nagyon nagy zavarg�sokat eredm�nyezett a haland� vil�gban. A v�ls�g eg�szen 1312-ig tartott, amikor Vencel v�gre hatalma al� tudta vonni K�roly R�bertet, majd v�dence rendet rakott a haland� vil�gban is. A v�ros, �s v�mp�r lak�i ism�t zavartalanul vir�goztak. Ebben a k�rnyezetben k�rt �s kapott enged�lyt II. Andr�s els� gyermek�nek, Garay M�rtonnak a megteremt�s�re 1319-ben.
B�r Nagy Lajos kora a haland� vil�gban a nyugalom kor�nak sz�m�tott, a Magyar Kir�lys�g keleti v�gei fel�l olyan h�rek �rt�k el a k�init�kat, amelyek minden eddigin�l nagyobb zavarg�sok k�p�t vet�tette el�re. Az 1380-as �vekre nyilv�nval�v� v�lt, hogy a Tzimisce kl�n fiataljai komolyan elsz�nt�k magukat az �regek elleni h�bor�ra. K�l�nb�z� okokb�l m�s kl�nok fiataljai is csatlakoztak ehhez a mozgalomhoz, amely fut�t�zszer�en terjedt el eg�sz Eur�p�ban. A h�rek m�lyen �rintett�k a v�ros �regjeit, akik �rthet�en nem fogadt�k t�l nagy lelkesed�ssel II. Andr�s bejelent�s�t, miszerint Erd�lybe utazik. II. Andr�s ezt a d�nt�s�t azzal indokolta, hogy az erd�lyi Ventruek vesz�lybe ker�lhettek, �s k�teless�g�nek �rzi kl�nt�rsai megseg�t�s�t.
A Mester ezt a v�szterhes id�pontot v�lasztotta, hogy megteremtse gyermek�t, a Rabbit. A Rabbi, Delacroix kisasszony cs�p�s megjegyz�seit meghazudtolva, mindig lelkes �s h� tan�tv�nya maradt a Mesternek.
Az aggaszt� h�rek azut�n 1399-ben v�res val�s�gg� v�ltak a Buda-pesti k�init�k sz�m�ra is.

Erd�lyben a Tzimisce kl�n fiatal tagjai val�s�gos h�bor�t viseltek az �regek ellen, akikt�l valamilyen m�gia seg�ts�g�vel elszakadtak. Nyugaton a Brujah kl�n majdnem eg�sze t�madta meg m�s kl�nok �regjeit. Hetente �rkeztek h�rek �jabb, borzalmasabb esem�nyekr�l. Az Inkviz�ci� is �beren figyelt, �s egyre gyakrabban csapott le. Buda-Pest v�ros�t az esem�nyek 1399-ben �rt�k el, egy �regekre vad�sz� anarch - csapat k�p�ben. Octaviot t�madt�k meg, aki azonban k�pes volt elmenek�lni. A herceg ezut�n �sszefog�sra sz�l�totta f�l a v�ros k�init�it, �s h�sies k�zdelem ut�n elkergett�k a t�mad�kat. A csat�roz�sokban t�bb fiatal elpusztult, akik �gy nem j�tszhattak tov�bbi szerepet Buda-Pest t�rt�net�ben. De a harcoknak nem volt v�g�k, �s az �jabb �s �jabb hord�k m�r-m�r legy�rni l�tszott�k a v�ros v�d�inek erej�t. A harc – t�bbek k�z�tt - azzal a k�vetkezm�nnyel j�rt, hogy a haland� �gyek szinte teljesen kics�sztak a v�mp�rok ir�ny�t�sa al�l. Az egyszer� emberek f�lelme a magasba sz�k�tt, ez pedig a v�rosra vonta az Inkviz�ci� figyelm�t. A harc most m�r nemcsak az anarchok ellen, de a f�lfedez�s vesz�lye ellen is folyt. A legs�t�tebb id� az 1430-as �vek eleje volt: eddigre szinte minden rem�ny elveszett a csat�k gy�zelmes befejez�s�re. A v�rosban csak a leg�regebb �s leg�letk�pesebb v�mp�rok maradtak meg, a t�bbiek vagy elmenek�ltek, vagy meghaltak. Ekkor v�ratlan seg�ts�g �rkezett Wilhelm von Stammler k�p�ben, aki az ekkor m�r B�csben sz�kel� Tremere kl�n k�pvisel�je volt. F�lret�ve a kor�bbi be nem avatkoz�si politika miatti ellen�rz�seit, a Tremere seg�ts�get aj�nlott f�l, amellyel Vencel k�pes volt az anarchokat kiebrudalni a v�rosb�l, �s annak k�zvetlen k�zel�b�l. Az utols� nagyobb �sszecsap�s a v�ros k�init�i �s az anarchok k�z�tt 1436-ban volt, ami a fiatalok cs�fos veres�g�vel v�gz�d�tt. Ebben nagy szerepe volt a hazat�r� II. Andr�snak, �s a vele egy�tt �rkez� m�sodik gyermek�nek, az 1418-ban teremtett Zalay Mih�lynak.
A Kamarilla megalakul�sa �r�mmel t�lt�tte el a v�ros v�mp�rjainak sz�v�t, mivel n�luk jobban tal�n senki sem �rezte �t az �sszefog�s sz�ks�gess�g�t. �j sz�nt vitt a v�ros �let�be Sz�rszab� K�rolynak, egy Gangrelnek az �rkez�se, aki - kl�nj�t�l meglehet�sen szokatlanul – a m�v�szetek �s a kult�ra f� t�mogat�jak�nt Delacroix kisasszonnyal egy�tt dolgozott a v�ros kult�r�j�nak fejleszt�s�n, a t�bbiek nagy megel�ged�s�re. A kereskedelem �l�nk�l�s�vel a v�ros lak�it - haland�t �s halhatatlant egyar�nt – a b�k�s, nyugodt j�v� �g�rete t�lt�tte el. Az orsz�gt�l d�lre azonban m�sk�nt alakultak az esem�nyek.

Az Asszamita kl�nt 1496-ban arra k�telezt�k, hogy minden tagja vesse al� mag�t egy Tremere ritu�l�nak, amely azt a c�lt hivatott szolg�lni, hogy ennek a v�rszomjas kl�nnak a tagjai ne tudj�k m�s kl�nok �regjeit lediableriz�lni. N�h�nyan azonban nem voltak hajland�ak erre, �s sz�zadok �ta f�nn�ll� befoly�sukat f�lhaszn�lva az Oszm�n Birodalom h�tter�b�l a nyugati v�mp�rok - f�leg a Tremer�k – ellen k�sz�l�dtek. �tjuk Magyarorsz�gon kereszt�l vezetett. Meg�ll�thatatlannak t�ntek… �s Buda-Pest sz�m�ra annak is bizonyultak. 1541-ben a v�ros a t�r�k�k kez�re ker�lt. �jszaka elkezd�d�tt az Asszamit�k bossz�hadj�rata minden nyugati (�rtsd: nem Asszamita) k�inita ellen. A herceg, Vencel Rikard ezeknek a harcoknak v�lt �ldozat�v�, ak�rcsak torporban l�v� teremt�je, Bulcs�.
Sz�rszab� K�roly a k�zeli hegyekbe menek�lt, Wilheim von Stammler �s Annabelle Delacroix pedig B�cs ir�ny�ba t�voztak. A v�ros t�bbi v�mp�rja Octavio �s a Mester vezet�s�vel a csatornaj�ratok oltalm�ba h�z�dott. F�lismerve a bujk�l�s vesz�lyeit nyolc �vvel k�s�bb a k�t Nosferatun �s a Malkavianon k�v�l a t�bbiek Pozsonyba t�voztak.
A v�rost vezet� v�mp�rok elveszt�se, a haland� befoly�s majdnem teljes elveszt�se, az �lland� bujk�l�sok miatt joggal nevezhetj�k ezt a korszakot a v�ros s�t�t kor�nak. A retteg�s �s rem�nytelens�g id�szaka csak akkor �rt v�get, amikor a nyugati v�mp�rok a Tremere kl�n hathat�s t�mogat�s�val v�gleg let�rt�k az Asszamit�k e csoportj�t. A t�l�l�k a Sabbatban tal�ltak mened�kre.
A v�ros sz�m�ra a felszabadul�s 1686-ban �rkezett el, de mint mindennek, ennek is nagy �ra volt.

A Tremere uralom ideje

Forr�s: www.dox.hu/?loc=http://suszi.dox.hu/budapest.htm